1. rész*

Köszönöm szépen a kedves visszajelzéseket, nagyon jól estek! Tényleg! :) Ha tetszik a blog, iratkozz fel! :3
Itt is van az 1. rész! .. Jó olvasást! :) xx

Emilie & Josh. 

- Emilie! Kelj már fel! - Koppantam egy nagyot a padlón.
- Még 5 percet..
- Emilie! Hahóóóóóó! - Jött egy másik hang és mivel nem reagáltam így egy párnát is kaptam mellé. Na itt már kiugrott a szemem ugyanis rájöttem kik szólongatnak egy folytában.
- Kelek már. - Motyogtam, miközben fejbe dobtam párnával Jennát.- Mit ütögetsz a párnával, amikor már a padlóra löktetek?! - Tápászkodtam fel.
- Csak nem fogjuk hagyni, hogy a szünet 2. hetében is 11 - 12 óráig aludj. - Nézett rám döbbenten Sofy.
- Jó igaz. De akkor sem egy ilyen keltéssel kellett volna elő drukkolnotok.- Vágtam a fejükhöz a szerintem teljesen elfogadható érvet. Aha, a következő mondatnál már nem egészen így gondoltam.
- Drága-drága Emilie..- Ó-ó ..Ez már nem kezdődik jól. - Szerinted, ha 10-szer szólunk, az nem elég?! - Nézett rám kicsit idegesen Jenna. KICSIT?! .. Talán túloztam. Nagyon idegesen nézett, amiből arra következtettem, hogy valamit elfelejthettem. Hupssz.
- Öhmm..Izé..Szépet álmodtam? - Kérdeztem leginkább magamtól, de én se tudtam biztosra, hogy beszélek.
- És, miről álmodtál? - Ültek le mindketten az ágyamra és kíváncsian lestek felém.
- Őszintén? Semmit, de nem tudtam mit mondani Jenna hirtelen kirohanására.
- Óóóó..Bocsesz. - Húzta kicsit összébb magát az említett.
- Nem gond. - Legyintettem egy kicsit. - Mit felejtettem el csajok? - Amíg ők elszöszmötöltek, hogy hogyan legyenek mindketten velem szembe, addig én leültem az ágy végébe és figyeltem őket. Egyszer csak végre velem szemben ültek. Igazából halvány lila fogalmam sincs, hogy miért tartott ilyen sokáig ez nekik, mert a 17. születésnapomra francia ágyat kaptam, de végül is ők tudják.
- Na? - Vetettem rájuk egy kérdő pillantást.
- Ja, igen. - Csettintett Jenna. - Elfelejtetted, hogy ma jön haza a bátyád? - Nézett rám felvont szemöldökkel. A francba..Hirtelen leesett. Hát persze, Josh ma jön haza! Végreeeeeeee! Uhh..Már nagyon várom. Ezernyi gondolat cikázott a fejemben és hirtelen egy kéz jelent meg a fejem előtt.
- Föld hívja Emiliet! - Legyezett a fejem előtt Sofy, ezzel kizökkentve a bambulásomból.
- Én.. Én csak elgondolkoztam. - Mosolyogtam és az a mosoly azt hiszem egész nap a fejemen marad.
- Igen, azt látjuk. - Mondták teljesen egyszerre. Mire mindhárman felröhögtünk.
- Akkor nem szeretnél esetleg felöltözni vagy valami? - Nézett rám vigyorogva Sofy.
- De..Azonnal.Máris.Én akkor...Megyek és elintézem a fésülködést, fog mosást..Meg a többit. - Beszéltem összevissza.(Azt hiszem Josh eléggé hiányzott ahhoz, hogy teljesen rá terelődjön minden gondolatom.)És beslisszoltam a fürdőszobába ..

*****

Emilie ruhája.

- Na, ez szerintetek jó lesz "Bátyó várásra"? - Kérdeztem kicsit feszülten, mert szerettem volna őt meglepni.
- Szerintem teljesen jó. - Nézett rám Jenna, Sofy pedig bólintott egyet afféle, 'Igen, ezt én is így gondolom.' stílusban.
- Köszi csajok. - Öleltem át őket. Még tettem fel egy halvány sminket-csak a szokásost-és le is mentünk a konyhába.
- Kértek valamit? - Kérdeztem, miközben én öntöttem magamnak egy pohár narancs levet.
- Nem köszi. - Válaszolt Sofy egy napilapot lapozgatva.
- Én sem. - Mosolygott Jenna. Én egy kisebb bólintással jeleztem, hogy megértettem és belekortyoltam az üdítőmbe.
Már alig bírtam várni .. A lányok fent azt mondták kb. 10-15 perc. Ebből már 6-7 perc biztos eltelt..Legalábbis nagyon remélem! . Jenna láthatta rajtam, hogy teljesen kivagyok, mert mikor elmostam a poharam oda jött és megölelt, majd ezt suttogta.: 'Ne aggódj, minden rendben lesz. Pár perc és itthon vannak.' - Ez nem teljesen nyugtatott meg, de azért azt sem mondanám, hogy nem volt hatása. Sofy egyszer csak kettőnkre ugrott. Azt hiszem, abban a tévhitben volt, hogy csoportos ölelést csinálunk .. Na, ebből az is lett.
- Hahóóó! Lányok megjöttünk! - Hallottam meg hirtelen anyu hangját, majd csukódott a bejárati ajtó. Ez..Ez azt jelenti, hogy Josh is haza jött. Teljesen kétségbe estem! Mi van, ha már elfelejtett? Mi van, ha már nem szeret annyira mint régen? Mi van, ha már csak a banda tagok számítanak neki? . . Sofy és Jenna meglöktek két oldalról, így én kiléptem a konyhából. Pár másodperccel később ők is kiléptek, azzal a különbséggel, hogy ők jöttek maguktól.
És igen, ott állt..A csomagok mellett egy rakás bevásárló szatyorral és kis ajándékos táskákkal.
**